Télapó, meg a hógyerekek

 

Téli éjben, havas erdőn

Télapót a szánon

mesebeli tölgyfa alatt

elnyomta az álom.

 

Hópelyhecskék egymást kérdik:

-Mi lesz így a szánnal?

Télapó még sosem késett

a cukorosztással!

 

Nélkülünk a cipőcskékben

nem lesz reggel semmi,

nekünk kell a teli zsákkal

a városba menni!

 

-Kis mókuskám!-szólt hópihe

-arra kérlek téged,

gyere velem Télapóhoz,

kell a segítséged!

 

Szólt egy másik:-Nyuszikáim!

Ne hagyjatok bajban!

Gyertek gyorsan az erdőbe!

Télapóval baj van!

 

Segítsetek Télapónak

eltolni a szánját,

tudjátok, hogy a gyerekek

holnapra őt várják!

 

A harmadik félve pillant

mackó ajtajára,

tudja azt, hogy mackó kényes

télen az álmára.

 

"Mégis fel kell ébresztenem"

gondolja magában

"különben a sok ajándék

benn marad a zsákban!"

 

Nyújtózkodik, ébredezik

Télapó a szánon:

"jaj, mi történt? Elaludtam?

Ó, de szánom-bánom!"

 

Hópelyhecskék csilingelik:

-Hoztunk segítséget!

Reggelre az ajándékod

ott lesz, ahol kéred!

 

Mackófogat lett a szánból,

mókus megy az élen,

ő vezeti a menetet

erdőn, mezőn, réten.

 

Tapsifüles nyuszik tolják

Télapót a szánnal,

teli lesz a falu, város

gyerekkacagással.

 

Idén is, mint minden évben

a sok cipő megtelt

ajándékkal telt ablakok

köszöntik a reggelt.

 

Most sem várta Kati, Peti

Télapót hiába,

hópelyhecskék fáradsága

lásd, nem veszett kárba!